• 0.000000lag
  • 0.000000lag
  • 0.000000lag
  • 0.000000lag
  • 0.000000lag

Nem jól álltam hozzá a nyelvtanuláshoz

2018. március. 5.

Ebben a bejegyzésünkben egy korábbi programunk résztvevőjével készített interjút olvashatsz. Történetén keresztül bepillantást nyerünk azokba a problémákba, amikkel szerintünk minden nyelvtanuló küzd egy bizonyos ponton. Írásunkból megtudhatod, ő hogyan lépett túl a nyelvi korlátain, és miben látja az elért eredmények fenntartásának garanciáját a jövőben.

 

Tamás az egyetemi évek után projekt menedzserként helyezkedett el egy IT fejlesztő cégnél. Szereti a munkáját, és ebben a gyorsan fejlődő szakmában képzeli el a jövőjét is. A munkájához a szakmai angol ismerete elengedhetetlen. Ennek írásos formájával nem is voltak problémái, a szóbelivel azonban annál inkább. Munkahelyén hallott az Angloville „nyelvi bemerítéses” módszeréről, amit idén ősszel végül egy egyhetes program keretén belül ki is próbált.

 

Nézd meg egyhetes programunkat! >>

 

Tamás, milyen motivációkkal vágtál bele ebbe a programba? Mik voltak az angollal kapcsolatos nehézségeid, amiket ezzel a programmal le szerettél volna győzni?

  • Az én angolom mondhatni, hogy alapszintű. Középiskolában tanultam angolt heti 3 órában, de utána nem folytattam. A jelenlegi tudásom többi elemét később az utazásaim kapcsán, néha okostelefonos applikációkból, vagy autodidakta módon szedtem fel.Az írott szöveget nagyjából értem (ha nem irodalmi), de az élő kommunikáció nagyon nehéz. Az anyanyelvi beszéd számomra eddig nagyon nehezen volt követhető. Részben, mert nem volt elég szókincsem hozzá, részben mert nekem túl gyors volt, és a kiejtéssel is sokszor meggyűlt a bajom. Az IT-ban nem lehet létezni angol nélkül, ezért mindenképpen az volt a célom, hogy a beszédkészségemet fejlesszem, megálljam a helyem egy angol nyelvű meetingen vagy web konferencián, és tudjak társalogni egyszerű témákról. Konkrét célom volt még, hogy valahogy ráálljon az agyam az angol nyelven történő gondolkodásra, és helyre rakjam végre magamban az igeidők használatát is.

rosszul álltam hozzá a nyelvtanuláshoz

Meg tudod fogalmazni, hogy mit éreztél korábban akkor, amikor angolul kellett megszólalnod?

  • Igen, ezek teljesen konkrét, jól azonosítható félelmek voltak. Féltem attól, hogy nem fogják megérteni, amit mondok, és ezért lekezelnek, vagy egyszerűen csak kihagynak a beszélgetésből. Féltem attól, hogy én sem értem meg, amit nekem mondanak, és esetleg egy helyzetben rosszul reagálok, és ezzel lejáratom magam. Féltem attól, hogy összekeverem az igeidőket, ezért értelmetlen lesz, amit mondok, és nagyon erősen dolgozott bennem az is, hogy minden szónak, minden mondatnak tökéletesnek kell lennie. Ez utóbbi valószínűleg a középiskolai angol oktatás hozadéka sajnos. Ahova én jártam, ott a hagyományos értelemben vett angol oktatás zajlott, sok szöveggel, szavak kontextus nélküli magolásával, felolvasásokkal, sok nyelvtanozással és kevés beszéddel.

rosszul álltam hozzá a nyelvtanuláshoz

Voltak ilyen aggodalmaid az Angloville programmal kapcsolatban is?

  • Természetesen voltak, hiszen ott egész nap külföldiekkel vagy, magyarul beszélni nem is szabad egyáltalán, csak angolul. A legnagyobb tanulsága ennek az egy hétnek az volt, hogy rájöttem, hogy egész eddigi életemben rosszul álltam hozzá az angol nyelvtanuláshoz. Csak a hagyományos (iskolai jellegű) oktatásban gondolkodtam (magán vagy csoportos órák, heti 3-4 alkalommal), holott amire nekem igazán szükségem lett volna (már jóval korábban), az a beszédközpontú tanulás és az idegennyelvi környezet, ahol az ember akarva-akaratlanul rá van kényszerítve, hogy angolul gondolkozzon és beszéljen, és ez nagyságrendekkel nagyobb fejlődést eredményez, mint bármilyen csoportos vagy magánóra, esetleg iskolai keretek között zajló tanulás.Rájöttem, hogy minél többet, akár helytelenül is, de beszélni kell. El kell engedni azokat a félelmeket, hogy „mi van, ha nem tökéletes” vagy hogy „nem jó az igeidő”, „biztos megértette-e a másik”, mert ezeknek sokkal kisebb a jelentőségük, mint azt otthon, a kanapén ülve gondolnánk.Az anyanyelvi mentorok kedvesek és végtelenül segítőkészek: ha kell, lassítanak a beszédtempójukon, ha kell, egyszerűbb szavakat használnak, esetleg körülírják a bonyolultabb fogalmakat, és mindig mindent elmagyaráznak, ha nem érted. Pontosan tudják, hogy ők azért vannak ott, hogy téged az angol tanulásban segítsenek, ez a feladatuk. Neked semmi mást nem kell tenned, mint jól érezni magad egy tuti szállodában, fantasztikus természeti környezetben, és csak beszélni, beszélni, beszélni…

 

Tovább az Angloville felnőtt táborra >>

 

nyelvi bemerítés

Már a program alatt is éreztél javulást az angolodban? Mennyire gyorsan mutatkozott ez meg?

  • Talán meglepően hangozhat ez mások számára, akik ezt a programot és nyelvtanulási módszert még nem próbálták, de nagyon gyorsan érezhető a „nyelvi bemerítéses” módszer hatása. Az első nap talán egy kicsit nagyobb kihívás, mert ilyenkor kell átállni a magyarról az angolra fejben és beszédben is, ez elsőre mindenkinek kicsit szokatlan. De aztán a második naptól rakéta sebességgel szedtem fel én is az új szavakat, szófordulatokat, mondatszerkezeteket. Élveztem, hogy napról napra többet és többet értettem és tudtam én is átadni a kommunikációmban. A passzív tudásom egyre nagyobb része aktivizálódott, olyannyira, hogy a végén már azt éreztem, hogy ha nagyobb lenne a szókincsem, sokkal több témában, és sokkal választékosabban is ki tudnám fejezni magam. A mentorok nem csak szuper kedvesek és segítőkészek, de tele vannak jobbnál jobb történetekkel, amiket utazásaikról vagy a saját hazájukból hoznak. Ilyen volt például, amikor egy ausztrál lány elmesélte, náluk a farmon úgy zajlik a „disznóölés”, hogy felszállnak a helikopterre, felviszik a távcsöves puskát, és onnan a levegőből kiválasztják majd leterítik a kiszemelt jószágot.

 

Szerinted jó megoldás volt a nyelvi korlátaid leküzdésére az Angloville programja? Ha igen, miért?

  • Az Angloville nyelvi sziget programja egyértelműen a valaha volt legjobb befektetés volt az angol tudásomba. A beszédkészségem és nem mellesleg a magabiztosságom, prezentációs készségeim ugrásszerűen nagyot fejlődtek. Szerintem az Angloville-ről simán lehet mondani, hogy az angol tanulás “growth hackingje” (A “growth hacking” tipikus IT kifejezés, a lényege, hogy segítségével a cég, amely alkalmazza, rövid idő alatt exponenciális növekedést produkál.)A körülményeknek (tényleg olyan a hely, mint egy kis sziget!) és a mentoroknak köszönhetően nem volt az az érzésem, hogy tanulok, és ez az egy hét megváltoztatta a hozzáállásomat. Megtanultam „angolul gondolkodni”, ami szerintem az egyik legfontosabb momentum a beszédkészség fejlesztése szempontjából. Minél jobban megy ez az „angolul gondolkodás”, annál gyorsabb és flottabb az angol beszéded.A sok sikerélmény nagyon sok motivációt is adott. Szeretném aktívan tartani a tudásomat, mert már 1 hét után is látszik, hogy ha nem használom, kopik. Ez szerencsére a motivációmat nem negatívan érinti, sokkal inkább doppingol: januárban nyelvvizsgára szeretnék menni, ehhez egyértelműen az Angloville adta a lökést. A vizsga eredménye sem mellékes, mert a diplomámat ugyan megszereztem, de nyelvvizsga hiányában az egyetemtől nem vehettem át. Ehhez a sikerélményhez is az angolon keresztül visz majd az út!

 

Utolsó gondolatként mi lenne az, amit az olvasókkal, angol tanulás terén veled egy cipőben járókkal megosztanál?

  • Elsőként mindenképpen egy vicces történet, ami ehhez a programhoz kapcsolódik, és szerintem jól átadja azt, ahogy én ott magamat éreztem.A program alatt a párommal közös hitelkártyát használtam a szállodában egy fogyasztásnál, és hazaérve a párom kérdezte, hogy mi volt az a bizonyos mozgás a bankszámlán. Én erre teljesen magától értetődően azt válaszoltam, hogy „hát az, amit külföldön költöttem!” Csak a barátnőm fura arckifejezését látva esett le a tantusz, hogy mit mondtam…Nos, én egy hétig tényleg úgy éreztem magam, mintha külföldön lettem volna. Kizárólag angolul beszéltem mindenkivel, angol, amerikai, és ausztrál mentorokkal töltöttem a napjaimat úgy, hogy közben lazítottam, érdekes sztorikat hallgattam, fantasztikus emberekkel ismerkedtem meg, és még jól is éreztem magam. Nem volt semmi iskolás vonás: magolás, nyelvtani elemzések, szótárfüzet…egyszerűen hagytam, hogy magával ragadjon ennek a módszernek a varázsa, és megtörténjen az, amiért mentem. Az angol tudásom annyit fejlődött, mint ha 1 évig hetente 2-szer csoportba jártam volna. Mindezt Budapesthez közel, egy Angloville nevű „szigeten”. Bármikor szívesen mennék újra!

 

Megnézem az egyhetes programot >>

 

nyelvi bemerítés

Érdekesnek találtad az interjút? Szeretnél néhány tanácsot kapni arra nézve, hogyan tedd magabiztosabbá nyelvtudásod? Olvasd el erről szóló következő cikkünket ide kattintva!

 

 

Schlemmer Jakobina

Schlemmer Jakobina

ügyfélkapcsolati specialista

Tel: +36 30 255 4845

Email: [email protected]

Angloville Kft.

1095 Budapest

Soroksári út 48.

 

További irodák:

Angloville Lengyelország – Varsó, Kielce

Angloville Románia – Bukarest

Angloville Csehország – Prága

Kapcsolat

Üzenet küldése
Üzenet elküldve